ÜGYINTÉZÉS, INFORMÁCIÓ
ÁLLAMILAG ELISMERT TENYÉSZTŐ SZERVEZET (ETSZ)
41/2010. (II. 26.) Kormány rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
RÉSZLETEK!

A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének f)
pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában
kapott felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott
feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazási köre a kedvtelésből tartott állatok tartására és forgalmazására terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem
kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem,
géntartalék- védelem és - eb és macska kivételével - közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek,
forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és
szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;
b) állatkereskedés: kedvtelésből tartott állat kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása, kivéve
a kizárólag saját állományból származó kedvtelésből tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyéről
közvetlen értékesítés keretében történő forgalmazását;
c) kistestű eb: olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot;
d) közepes testű eb: olyan eb, amelynek testtömege 20-40 kilogramm;
e) nagytestű eb: olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot.

2. § (1) Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj
fennmaradását veszélyeztetheti.
(2) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról
szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban meghatározott
rendelkezések az irányadóak.
(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/F. §-ának
hatálya alá tartozó, az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatfajok
listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok
........
11. §  .....
(5) Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő
forgalmazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vonatkozó
rendelkezéseket.
(6)Tilos az állaton olyan maradandó küllemjavító beavatkozást - így különösen az állatba történő festékanyag
injektálást, ide nem értve a jogszabály által egyedi azonosításra kötelezett állat megjelölését - végezni, amely
kizárólag annak kedvezőbb értékesíthetőségét szolgálja.

12. § A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, a 6-8. §-ban, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. §-ban, valamint a 13-16.
§-ban foglalt előírásokat a kedvtelésből tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében
történő forgalmazására is alkalmazni kell.

A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések
13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és
dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó
adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell
adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), - ha ismert - az egyed neméről és koráról, továbbá az
egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.

14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához
szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben,
mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó
időközönként kell biztosítani.
(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes
viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne
zavarja.
(3) A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal
ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok
megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne
okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot
tartani nem szabad.
(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző
mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is
kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve
szerinti mozgását.
(5) <http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000041.KOR> Tilos
a) kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan,
b) kistestű ebet 4 m-nél, közepes testű ebet 6 m-nél, nagytestű ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel tartósan kikötve,
c) gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban,
d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben
tartani.
(6) Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható
területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes
koráig.
(7) Amennyiben ebet futólánccal - vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel - kikötve tartanak, a feszített és
futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 8 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.
(8) A csoportosan tartott állatok esetében - hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott
ismeretekből más nem következik - a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és
agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, és búvóhelyhez.
(9) A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, vagy közvetlenül a talajon
helyezik el a ketrecet.
(10) A nem kizárólag talajon vagy vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell
elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud
rajtuk ülni, pihenni.
(11) Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni,
vagy az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság
alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.
(12) Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel,
hat hónaposnál fiatalabb ebet tartósan kikötve tartani tilos.
(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag
nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.
(14) Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az
állatmenhelyekre, valamint a hatósági megfigyelés alá vont ebek tartására.
(15) Az eb, macska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani.
(16) Hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve tükörképüket ne láthassák.

15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok - kivéve a ragadozó állatok
táplálására szánt élő egyedek -, illetve az ember biztonságát.
(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt - az (1) bekezdésben leírtak
figyelembevételével -, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést
egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel,
ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal
együtt tartani.

16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést,
illetve félelmet okozni nem szabad.
(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során
a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,
b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának)
megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.
(3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan
küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros
egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.
(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének,
működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek
mellett tartható.
(5) Eb küllemének megváltoztatása érdekében farok kurtítás végezhető, az eb hét napos koráig.

17. § (1) Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni.
Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne
veszélyeztethessen.
(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében - ha törvény, kormányrendelet
vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő - kizárólag az egyed jellemzően agresszív
magatartásának ismerete esetén kell.

17/A. § Az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes
időtartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységek
felügyeletéről szóló jogszabály szerinti pirotechnikai termékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az
állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie
kell az állat megnyugtatására.

17/B. § (1) A szolgáltató állatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat
transzponderrel jelölt-e.
(2) A transzponderrel való megjelölés vagy az ivartalanítás megtörténtét az azt elvégző szolgáltató állatorvos az
oltási könyv vagy a kisállatútlevél megfelelő rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzőjével igazolja. Az
ivartalanítás megtörténte utólag kizárólag az ebtartó költségén elvégzett eredményes bizonyító vizsgálatot
követően igazolható.
(3) Az eb transzponderrel történő megjelölését követő 8 napon belül a beavatkozást végző szolgáltató állatorvos
köteles az állatnak az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti adatait a transzponderrel megjelölt ebek adatait
nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban (továbbiakban: adatbázis) regisztrálni.
(4) A transzponderrel megjelölt, az adatbázisban nem szereplő eb adatait az állat tartója köteles 2012. december
31-ig a szolgáltató állatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.
(5) Az adatbázisba történő regisztráció, valamint az adatbázisban regisztrált eb adatának megváltozása miatt
történő adatmódosítás díjmentes.
(6) A transzponderrel megjelölt eb tartójának megváltozása esetén
a) az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a szolgáltató állatorvossal az adatbázisban regisztráltatni,
b) az adatbázis működtetője köteles a korábbi tartó adatait legalább öt évig nyilvántartani.
(7) A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása
esetén az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.
(8) A transzponderrel megjelölt eb ivartalanítását vagy kisállatútlevele kiállítását az azt elvégző szolgáltató
állatorvos 8 napon belül köteles az adatbázisban regisztrálni.
(9) Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól eltérő vagy abból hiányzó adatokról a
jegyző köteles az adatbázis működtetőjét értesíteni.
(10) Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.
(11) A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyző és a járási állat-egészségügyi hivatal ellenőrzi.
(12) A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a szolgáltató állatorvos köteles
jelentést tenni a járási állat-egészségügyi hivatal felé.
Eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülő hatósági feladatok, valamint a
veszélyes eb tartása és a tartás engedélyezése
17/C. § (1) Amennyiben a települési, fővárosban a kerület önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat
által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző arról értesül, hogy eb a 4. számú melléklet
szerinti sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási
állat-egészségügyi hivatalt.
(2) Eb okozta sérülés esetén a járási állat-egészségügyi hivatal a (3) és (4) bekezdések szerinti
jogkövetkezményeket alkalmazhatja a 4. számú melléklet alapján.
(3) A járási állat-egészségügyi hivatal az ebtartót
a) írásos figyelmeztetésben részesítheti,
b) az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti,
c) az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,
d) az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti.
(4) A járási állat-egészségügyi hivatal
a) elrendelheti az eb ivartalanítását,
b) az ebet veszélyesnek minősítheti,
c) elrendelheti az eb életének kioltását, az Ávtv. 24/C. § szerinti esetekben.
(5) A sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének
körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását. Szükség esetén az eljárásba be kell vonni az
ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt.
(6) Amennyiben ebek falkában okoznak sérülést, a falka összes tagja tekintetében jogkövetkezményeket kell
megállapítani és alkalmazni.
(7) Amennyiben az eb ismételten nyolc napon túl gyógyuló, vagy annál súlyosabb sérülést okozott embernek, a
sérülés keletkezésének vizsgálatába minden esetben be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas
szakértőt, és a járási állat-egészségügyi hivatal a (3) bekezdés b), c), d) pontja és a (4) bekezdés a), b) vagy c)
pontja szerinti jogkövetkezménnyel élhet.
(8) E § rendelkezései nem vonatkoznak
a) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, közfeladatot ellátó
őrszolgálatban szolgáló ebek jogszerű alkalmazására,
b) a magántulajdon védelmére irányuló hivatásos őrző-védő feladatot ellátó ebek jogszerű alkalmazására,
c) a vadászat során a vadnak sérülést okozó vadászebekre.

17/D. § (1) Állatorvos vagy települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzat által
közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat állatvédelmi őrszolgálata köteles figyelmet
fordítani arra, hogy a feladatainak ellátása során vizsgált eb viselkedése indokolja-e a veszélyesnek minősítési
eljárás megindítását. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az eb viselkedése, illetve fizikai vagy pszichikai állapota
alapján feltételezhető, hogy az embernek sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek
minősítésével hárítható el, arról köteles írásban értesíteni az ebtartás helye szerint illetékes járási állat-
egészségügyi hivatalt.
(2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett ebet a járási állat-egészségügyi hivatal veszélyesnek nyilváníthatja.
(3) A veszélyesnek nyilvánítási eljárás során az eb magatartás zavarára irányuló állatorvosi vizsgálatot kell
végezni.

17/E. § (1) A veszélyes eb - a (2) bekezdésben foglaltakra való tekintettel - a veszélyesnek minősítést követő 60
nap elteltével kizárólag a járási állat-egészségügyi hivatal által kiadott engedéllyel, az abban előírt tartási
feltételek betartása mellett, ivartalanítva és transzponderrel megjelölve tartható.
(2) Az engedély kiadását az eb tulajdonosa vagy az ebtartó a tulajdonossal együtt kérheti, az eb veszélyesnek
nyilvánításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül.
(3) A veszélyes eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek (a továbbiakban: kérelem) tartalmaznia
kell:
a) az eb tulajdonosának nevét, címét,
b) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
c) az eb tartási helyét (település, kerület, utca, házszám),
d) az eb tartási helyének leírását,
e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét,
f) transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszámát,
g) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját,
h) az eb egyéb egyedi jellemzőit.
(4) A kérelemhez csatolni kell a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonostársainak, illetve haszonélvezőjének
hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben az eb tartási helyéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban van, illetve
haszonélvezettel terhelt.

17/F. § (1) A tartást engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően a járási állat-egészségügyi hivatal az
5. számú melléklet A. pontjában meghatározott adattartalmú tartási engedélyt (a továbbiakban: engedély) állít ki
az eb tulajdonosa részére.
(2) Az engedély a kiállítástól számított két évig hatályos.
(3) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról
szóló jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni.
(4) Az engedély akkor adható ki, ha az ebtartó
a) a tizennyolcadik életévét betöltötte, és
b) cselekvőképes.
(5) Az engedélyt vissza kell vonni, ha
a) az eb tulajdonosa vagy az ebtartó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten megszegi,
b) az eb tartási helyét - akár ideiglenesen is - megváltoztatják, vagy
c) a veszélyes eb tulajdonjoga átruházásra kerül.

17/G. § (1) A 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a tulajdonosnak vagy az ebtartónak biztosítania kell a
transzponder leolvasásához szükséges eszközt.
(2) A beavatkozásokat végző állatorvos az 5. számú melléklet B. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást
állít ki az ivartalanítás megtörténtéről, valamint az eb transzponderrel történő megjelöléséről.

17/H. § (1) A veszélyes eb nyakörvén jól látható jelzést kell elhelyezni. A jelzés legalább öt centiméter
átmérőjű korong, egyik oldalán az ebtartó neve, lakcíme, telefonszáma, a másik oldalán az eb hívóneve és a
„Veszélyes!” felirat szerepel. A korong beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik.
(2) A veszélyes eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, amely megakadályozza az
ebnek a közterületre vagy szomszédos magánterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, továbbá, hogy az eb
embernek vagy állatnak sérülést okozzon.
(3) A veszélyes eb tartására szolgáló ingatlan be- és kijáratain jól olvasható „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú
táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett jól látható, támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát
jól látható helyen kell elhelyezni.

17/I. § (1) Veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét
megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb,
nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a
pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos.
(2) Veszélyes eb felügyelete - a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre - ideiglenesen sem ruházható át.

17/J. § (1) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdonosnak új tartási engedélyt kell kérnie.
(2) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházását, az állat elhullását, elvesztését huszonnégy órán belül -
munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon - a járási állat-egészségügyi hivatalnál be kell jelenteni.

17/K. § (1) Aki veszélyes ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a járási állat-egészségügyi
hivatalnak bejelenteni, és a befogott ebet a járási állat-egészségügyi hivatalnak átadni.
(2) A járási állat-egészségügyi hivatal intézkedik az engedélyezett tartási helyen, és a tartási engedélyben
megnevezett személy felügyeletén kívül talált veszélyes eb haladéktalan befogásáról, és az ebtartó vagy a
tulajdonos értesítéséről.
(3) A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes ebet, 14
napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani a veszettség elleni védekezés szabályairól szóló
jogszabály előírásai szerint.
(4) Veszélyes eb leadásáról, befogásáról a járási állat-egészségügyi hivatal jegyzőkönyvet vesz fel, melyet az eb
pusztulásáig vagy tulajdonosváltásáig meg kell őrizni és gondoskodni kell a nyilvántartásáról.
(5) Ha az eb tulajdonosa a befogással, őrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, a veszélyes
ebet részére első alkalommal - állatvédelmi bírság kiszabása mellett - vissza kell adni.
(6) A veszélyes eb életének kioltásáról szóló határozatban rendelkezni kell az azt végrehajtó állatorvos
személyéről.

17/L. § (1) A járási állat-egészségügyi hivatal a tartási engedélyben előírt biztonságos tartási feltételek
teljesülését az engedélyben megjelölt határidő lejártával, de legkésőbb a tartási engedély kiadásától számított 30
nap elteltével, az eb ivartalanításának és egyedi megjelölésének megtörténtét a tartási engedély kiadásától
számított 30 nap elteltével ellenőrzi.
(2) A veszélyes eb tartási feltételeinek megtartását a járási állat-egészségügyi hivatal ellenőrzi.
(3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni.
(4) Az ebtartó köteles a tartási feltételek ellenőrzését elősegíteni és tűrni.

17/M. § (1) Az ebek viselkedésének megítélésével kapcsolatos szakértői tevékenységet a Nemzeti
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) kérelemre engedélyezheti.
(2) Engedélyt az kaphat, aki
a) állatorvos doktori képesítéssel, és a képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakirányú szakmai
gyakorlattal rendelkezik, vagy
b) legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
b) a kérelmező képzettségére vonatkozó információkat.
(4) A kérelemhez csatolni kell
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti képesítési feltétel meglétét tanúsító okirat hiteles másolatát,
b) a szakmai gyakorlati idő meglétét igazoló iratot,
c) a szakmai működés részletes leírását tartalmazó iratot.
(5) Az engedélyezésre, illetve az engedély visszavonására irányuló eljárás során a NÉBIH kikéri az Országos
Állatvédelmi és Állatjóléti Tanács és a Magyar Állatorvosi Kamara véleményét.

Átmeneti és záró rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) Az 1-17. §, a 19. §, 24-25. §, valamint az 1-3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.
(3)
(4) E rendelet hatálybalépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c)
és d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni.
19. §
20-23. §
24. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai és
parlamenti irányelv 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
25. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom
szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
Design: Bodzsár Sz./ Nagy A.
2013 / 2014
Made by HTME
Newsletter
HUNGARIA TOY MOLOSSER KUTYÁSOK EGYESÜLETE - BOSTON TERRIER, FRANCIA BULLDOG, MOPSZ, GRIFFONOK